Külföldön már régóta hemzsegnek csak a két készülékre kihegyezett blogok, már szinte a számukat se tudjuk, itthon mégis csak pár oldal van, ami hasonló témával foglalkozik. Az egyik ilyen a 1phone, ami iPhone központú és mondhatjuk mindent finomságot megkapunk itt, még a crackelt appok is elérhetők. Akik igazán hackelős emberkék, azoknak ajánlom a blogot.

Az iPod Touch usereknek szóló iTouch valahogy mégis más. A szokásos blogok általában leközlik a híreket és kész, viszont a Kobakhoz, thingolhoz és Bártházi Andráshoz kapcsolódó oldal kitűnik a szürke tömegből. Igazából nem teljesen nekem szól, mivel a srácok mindegyike iPod Touch tulaj, ahogy a blog aboutja is írja, de mégis olvasom, mivel sok hasznos dolgot tudhat meg belőle egy iPhone tulaj is. Leginkább az tetszik, hogy találhatunk itt programajánlót, tippeket és persze a jailbreakeléssel és más egyéb boszorkánysággal kapcsolatos összes fontos infót. A stílus valahogy sokkal közelibb, mint a többi oldalon, így bátran ajánlom mindenkinek.

Egyébként nemrég indítottak az iTouch mögé egy support szolgáltatást is, amiről részletesebben az oldalon olvashatsz. A lényeg, hogyha bármi gondod akad jailbreak közben, vagy nem érted hogy kell, akkor 5000 Ft-ért cserébe teljes körű kiszolgálást kaphatsz.

Igazából nem titkolt szándékom, hogy egy kis plusz reklámot csináljak a blognak, mivel nagyon jó, szóval így tovább srácok, várjuk a következő posztokat.

Régen 5-10 GB-on éltünk, majd jöttek a nagyobbnál nagyobb vinyók, de egy valami nem változott, a felhasznált terültet aránya. Ma egy 500 GB-os winchester is teljesen átlagosnak mondható, sőt van aki már túl van az 1 TB-os kapacitáson is.

Valahogy nem értem őket, rendben, kell a hely a mai HD/tömörítetlen/sok zene korszakban, de akkor is, hogy tud egyszerű felhasználó annyi adatot összeszedni? Sokszor elfelejtjük a realworld példákat, azokat az időket, mikor még nem a számítógép volt az otthoni médiatár közepe - tudod, mikor még a zenét CD-ről hallgattad, a filmet VHS-en nézted, a fényképeket pedig papíron mutogattad a rokonoknak. Nem volt tagelés és mappába rendezés, okos library alkalmazás és plusz kereső, amivel gyorsan megtaláltad az adott dolgot. Csak azt tároltuk, amire tényleg szükségünk volt, így a menedzselés is egyszerűbb volt. Én az akkori szemléletet próbálom átültetni a mai digitális korszakba, mikor erről a témáról van szó.

Kezdjük a zenével. Mindenkinek található a gépén bizonyos mennyiségű zene, sokszor ez több tíz GB. Kérdem én, hogy minek? Azt hiszem a 80%-át sose hallgatod újra. Minek tárolod az egész albumot, amikor csak egy zenét szeretsz belőle? Rendben, úgy találta ki az előadó és ez koncepció, amit így megbontasz, de akkor is. Próbáld ki egyszer, hogy csinálsz egy “Best of” playlistet, amiben, csak azok a zenék vannak, amiket tényleg hallgatsz. Meg fogsz lepődni, hogy a gyűjteményed milyen pici töredéke lesz ez. Érdemes elfelejteni a “jó lesz majd egyszer valamire” felfogást. Én egy 8.27 GB-os library-vel rendelkezem, betagelve és karbantartva. Lehet, hogy most kiröhögsz, hogy milyen kicsi, de én nem azért tárolom a zenét, hogy minél több legyen, hanem azért, mert hallgatom. Eleve csak azt hagyom meg, amit tényleg szeretek, így nincs gondom a helyellel.

A másik módszer kicsit érdekesebb. Ugyebár ma nem nehéz ingyen hozzájutni a zenékhez, de én mégis azt tanácsolom, hogy fizess érte. Nem azért, mert az előadót támogatod vele és hasonló sokszor hallott szarságok miatt, egyszerűen csak így vagyunk képesek magunkat kordában tartani. Nem fogsz letölteni egy teljes diszkográfiát per előadó, csak azt, amit igazán szeretsz és ugyebár az érzés - csak megvettem, tényleg az enyém, jobban fogod becsülni a zenéidet.

Másik fontos dolog a képek. Ma már szinte mindenki rendelkezik digitális fényképezőgéppel, ami legtöbbször poszterméretű képeket csinál neked. Tudom, hogy jó dolog vagánykodni a sok megapixeles géppel, de tényleg szükséged van neked amatőrnek a 2560×1600-as felbontásra? Valószínűleg nem, így nyugodtan megteheted azt, hogy kisebbre állítod a felbontást a fényképezőgépen. Két ok miatt érdemes ezt megtenni, az egyik a tárhely, egy ilyen nagy kép JPEG formátumban 1-2 mega körül van, ami lehet nem tűnik soknak, de mint tudjuk sok kicsi sokra megy (és mindig sok képet csinálunk). A másik a feldolgozás sebessége, a géped se izzad annyira, miközben a rokonoknak mutogatod a képeid. Az az alapvető probléma, hogy ma már pár ezer forintér kapunk jó minőségű nagy felbontású gépet, csak éppen semmi szükségünk rá.

Harmadik kategóriaként említsük meg a filmeket/sorozatokat. Valahogy mindig röhögtem a haverjaimon, mikor panaszkodtak, hogy kevés a hely a merevlemezen - természetesen mindegyik nagy filmgyűjtő volt. Kérdem én, mi a francnak tárolunk 1-2 GB-os avikat, amiket csak egyszer nézünk meg? Minek importálod a DVD-id? Sőt, egyáltalán minek filmgyűjtemény? Mert megfogod nézni újra? Ugyan már, soha nem fogod még egyszer elindítani, maximum, ha összeülsz a haverokkal, de az is csak egyszer lesz. Megmondom mit csinálj. Nézd meg a filmet/sorozatot, majd dobd ki a fenébe, hidd el, hogy nem fog hiányozni. Mellesleg értékes GB-okat spórolsz meg és nem kell NAS-t, meg egyéb baromságokat venni, csak azért, hogy legyen hely a filmjeidnek.

Jelenleg egy laptopot használok 75 GB-os vinyóval, amin van 37 GB szabad hely, pedig itt van minden adatom. Mi a titok? Az, hogy betartom a fentebb leírt tanácsokat és kész. Van egy külső 120GB-os vinyóm is, de azt csak backupra, adathurcolásra használom. Így csinálom én. Te?

A fentebb leírt tippek természetesen az egyszerű, otthoni felhasználóknak szólnak.

Van nekünk egy csodás készülékünk iPhone néven, mellé csomagolva több ezer hasznos - nagy része haszontalan - alkalmazás. Ahogy a legutóbbi keynote-on hallhattuk, nagyon úgy néz ki, hogy az Apple-nek a következő fejőstehene az AppStore lesz. Sokan fikázzák, mert zárt, de én valahogy jobban szeretem így, mintha valami ellenőrizetlen helyről tölthetnénk iPhone-ra alkalmazásokat. Egy valami mégis nem hagy nyugodni, ami talán nem is az Apple és az AppStore hibája, hanem a külső fejlesztőké. A mai napig találunk olyan lehetőségeket az iPhone-ban, amire már jogosan várnánk megoldást. Az alábbi listában felsorolom azokat az alkalmazás területeket, amire én még nem találtam megfelelő megoldást.

IM/chat: Jelenleg három kliensről tudok az AppStore-ban, amivel AIM/Jabber/MSN stb. hálózatokon tudunk chatelni. Ebből egy fizetős, a másik kettő ingyenes. A fizetős megoldás a MobileChat néven elérhető app. Az alkalmazás felülete tipikusan iPhone-os, szóval szép és egyszerű, viszont a működése és a stabilitása már elég gyér. Sokszor bont kapcsolatot, fagy, szóval kidobtam, mert nem megfelelő. A következő ingyenes megoldás az IM+ néven elérhető program. A felület és a működés szintén rossz. Az utolsó lehetőségünk már egy kellemesebbnek mondható alternatíva, amit Palringo néven keressünk. A kliens nagyon stabil, viszont a felülete nagyon csúnya. Jelenleg ezzel chatelek iPhone-ról, de titkon várom az iChat iPhone-os verzióját az Apple-től, esetleg valami külső fejlesztőt, aki a MobileChat-hez hasonló alkalmazást rak össze, ingyen és stabilan (lásd az Adium Mac-en). Vannak egyéb elérhető webes alkalmazások, mint például a Beejive vagy a Meebo, de ezek használata lassú és nehézkes.

Tennivalók: itt már kicsit jobb a helyzet, de igazából arra várok, hogy az Apple integrálja az iPhone-ba a Leopard todoit. Jelenleg a legjobban működő alternatíva az OmniFocus, ami tisztességes asztali és iPhone-os alkalmazással is rendelkezik, de ezeket csillagászati áron kapjuk meg. A következő, az általam is használt Things, ami viszont érdekesen oldja meg a szinkronizálást. A többi elérhető todo alkalmazás pedig vagy használhatatlan, vagy nem tud szinkronizálni a gépemmel.

Videó felvevő: kicsit érdekesebb téma, jailbreakelt iPhoneokra már régóta elérhetők különböző alkalmazások, amikkel tudunk videót felvenni (lásd Plastik Józsi tegnapi posztját), viszont hivatalosan még nem kapunk ilyen programot. Azt hiszem itt teljesen felesleges várni külső fejlesztőre, ez az Apple dolga lesz.

RSS olvasó: a mai téma egy másik posztomban, igazából mindegyik félmegoldás vagy fizetős kliens.

Egyéb: három kedvenc webkettes szolgáltatásomnak még mindig nincs iPhone-os natív alkalmazása. Az első a Brightkite, ami egy helyfüggő szósölnetwörk. Hasonló a Twitter-hez, de mégis más és azt hiszem illene a webes iPhone felületen kívül egy natív klienssel is rendelkezni, ha már van a telefonban GPS modul. A következő a Hype Machine, amit jelenleg egyszerűen imádok. Azt hiszem egy jó kliens nagyot dobna a szolgáltatáson. Az utolsó a DropBox, amit az Air Sharing nevű alkalmazáshoz hasonlóan tudnék elképzelni. A DropBox jelenleg is rendelkezik iPhone-ra optimalizált felülettel, de képnézegetésen kívül nem sok mindenre tudjuk használni.

Én jelenleg ezeket várom, neked mi hiányzik még az iPhone-ról?

Kicsit hanyagoltam mostanában a blogot, cserébe viszont tervezek pár finomság az elkövetkező hetekre.

Az első egy koris videó, amit már a nyár közepén elkezdtünk felvenni a göris haverokkal, de mostanra gyűlt össze annyi felvétel, hogy egy videót össze tudjunk rakni. Jelenleg is dolgozom rajta, remélem, hogy szeptember végére sikerül elkészíteni, itt pedig majd meg lehet tekinteni, sőt letölthető formában is közzéteszem.

Tervezek egy 2 órás mixet is, amit a nyári kedvenceimből szeretnék összeválogatni, természetesen a podcasten letölthető formátumban, mellé pedig a trackek csomagolva külön-külön.

Volt régebben egy ötletem, ami arról szólt, hogy a Twitter felhasználók kedvenc zenéiből csinálok egy összeállítást. Sajnos ezt akkor nem sikerült véghezvinni vinyóhalál miatt, ezért szeretném újraindítani, így aki szeretné ebben a vegyesben viszont hallani kedvenc zenéjét/zenéit, az töltse fel erre a Drop.io fiókra. Az oldalt folyamatosan figyelem, a beküldött zenéket pedig töltöm le.

Szóval, ezek lennének a nagyobb ötleteim az őszre, addig is mindenkinek kellemes olvasgatást, böngészést itt.

Sok hónapja hűséges Google Reader felhasználó vagyok, mai napig az egyik legjobb RSS olvasónak tartom a Reader-t, ám mégis váltásra szántam el magam. Az ok egyszerű, mióta megvan az iPhone-om, azóta szinkronizálási mániám van, lényegében szerintem akkor igazán hasznos egy alkalmazás, ha van egy iPhone-os verziója is, ami a “felhőben” tárolja az adatokat és onnan bármelyik eszközömön meg tudom tekinteni.

Jelenleg a MobileMe-n keresztül szinkronizálom a naptáramat, címjegyzékemet és bookmarkjaimat, egyszerűen imádom a szolgáltatás láthatatlanságát, nem igényel semmi beavatkozást, cserébe viszont elég drága a tudásához képest. A MobileMe Mail-t nem használom, mert van egy sok éves Gmail fiókom, amivel teljesen elégedett vagyok, mellesleg ezt is teljesen szinkronban tartom a MacBookommal egy egyszerű IMAP elérésen keresztül.

Visszatérve a Google Reader-re, habár nagyon jó RSS olvasó az asztalon, a telefonon sajnos már nem ilyen kényelmes. Igaz kapunk a Reader-hez egy iPhone-ra optimalizált változatot, de én még mindig úgy vélekedek erről az iPhone Webapp dologról, hogy egy nagyon gyenge félmegoldás, a Reader-é pedig szerintem kényelmetlen is. Lényegében ez volt a fő ok amiért otthagytam a Reader-t. Thingol ajánlotta az iTouch-on a Byline nevű alkalmazást, ami egy Google Reader kliens iPhone-ra, de sajnos fizetős, egy RSS olvasóért pedig nem vagyok hajlandó fizetni, szóval ez a megoldás is kiesett nálam. A választásom a NetNewsWire-re esett Gaba után szabadon, aki már egyszer megdicsérte a kedvenc iPhone-os alkalmazásairól szóló posztjában. Hasonlóan vélekedek én is, a natív NetNewsWire egy nagyon kényelmes felülettel rendelkező RSS olvasó, mind az asztalon, mind a telefonon (a NewsFire-ért azért jobban fáj a szívem ). Ami talán a leglényegesebb, hogy ez is a felhőn keresztül szinkronizál az asztali és a mobil változat között, így amit már olvastam a gépen, azt a telefonon is olvasottként látom.

Sajnos a váltásom nem volt teljesen akadálymentes, a NetNewsWire alatt mozgó szinkronizálási szolgáltatás először egyszerűen nem működött. A két kliens között teljesen más állapotban volt, mint a webes NewsGator-on. Ma vettem elő újra a programokat, ezúttal sikeres szinkronizálással (jelenleg teljesen jól működik mindkét irányba). Kicsit azért még tartok a szolgáltatás stabilitása miatt, de majd meglátjuk, hogy gyakorlatban is beválik-e a váltás.

Egyébként innen kérdezném a NetNewsWire usereket, hogy náluk mennyire stabil a szinkronizáció, meg úgy egyébként is mennyire vált be?

Gondolom neked is ismerős az az érzés, mikor kényelmesen ülsz a géped előtt, mondjuk nyakig egy kreatív melóban, vagy egy békés böngészés közepén, majd hirtelen zörgés, csattogás, piros sziréna, chat ablak, “Szia, LOL, ezt a videót nézd meg”, a következő sorban pedig legtöbbször egy YouTube videó linkje díszeleg. Az első reakcióm ilyenkor egy nagy “takarodj a tudod hova”. Másodjára pedig hűvösen begépelek egy “Szia, nem érek rá” sort az ablakba, majd bezárom.

Másik eset, nézegeted a kedvenc RSS olvasódban a híreket, egyszer csak betölt egy bejegyzést, amiben egy LOL és egy videó van. Természetesen mellette a kötelező “ezt a videót meg kell nézned” szöveg. Mit csinálsz ilyenkor? A mazoisták megnézik, higgadtabb egyének továbblapoznak, az ilyet már sokat látott alakok pedig vagy kilépnek az RSS olvasóból vagy leiratkoznak a blog feedjéről.

Térjünk vissza a chates esetre, miért idegesít ez engem annyira? Egyszerű, mindig akkor jönnek ezek a linkek, mikor semmi kedvem nincs ahhoz, hogy megnézzem az aktuális idiótát, aki szétveri magát. Semmi kedvem az éppen százmillió főt is meghaladó nézettséget produkáló vicces videóhoz. Nem érdekel, hogy a cigányok/alkoholisták/csövesek éppen mit szerencsétlenkednek, vagy hogy Gyurcsányról megint összevágtak egy videóklippet. Nem, nem és nem. Nem akarom fogni a fejem a meglepődéstől vagy attól, hogy hogy lehet valaki ilyen hülye. Te, mint linkelő egyén, biztos nagyon jót szórakoztál ezen a videón és mivel az ember akkor a legszocializáltabb, mikor nevet, ezért tuti, hogy neked is rá kell kattintanod az első áldozatra a kontakt listádban és máris mindenféle előzmény nélkül belinkelni neki ezt.

Sokszor még a köszönést is elfelejted, nemhogy megkérdezni, “Hé, ráérsz, van egy jó videóm”. Csodálkozol, hogy még nem blokkoltak, esetleg nem küldtek el a francba? Van egy olyan érzésem, hogy közel vagy hozzá, de adok egy tippet. Használj mondjuk egy blogszolgáltatót, de legjobb, ha regelsz a Tumblr-re, majd megadod pár hozzád hasonló alaknak a linket és oda linkelgeted be a videóid. Hidd el, sok embert fogsz ezzel megkímélni és talán nem fog mindenki egy hülyének nézni.

Köszönöm!

Elindult végre a nagy kedvencünk, a DropBox, amiről már itt is sokszor volt szó. Meghívó nélkül lehet mától regisztrálni, mellesleg kidobták a Linux-os klienst is a srácok. Ha tetszik a szolgáltatás, akkor adj nekik egy digget.

Tudom, lassan kezd sok lenni az iPhone-os poszt, de ezt muszáj leírnom.

Az előző posztban hiányoltam a Disk Mode-ot, amivel pendriveként tudjuk használni a telefonunkat. Természetesen még szeretném viszontlátni ezt a funkciót az iPhone-ban, de addig is itt az Air Share.

Ez egy pici alkalmazás iPhone-ra, amivel fel tudjuk csatlakoztatni wifin a szifont, majd egyszerűen Finder-en keresztül másolhatunk a telóra fájlokat. Van egy nagyon ügyes böngészője is, amivel szinte minden fontosabb fájltípust meg tudunk nézni az iPhone-on. Működik Windows/Linux/Mac alatt, van hozzá webes felület is, szóval nagyon ügyes kis app. Két hétig tölthető ingyen, szóval siess.

Közvetlen iTunes link a letöltéshez

Ma este újra összegyűlnek, hogy jobbá tegyék a világot, azaz Steve Jobs kiáll a színpadra, majd előadja a szokásos őszi iPod frissítést - higgyétek el, hogy nem lesz szó a Mac-ről. iPod frissítés lesz, meg új iTunes, esetleg valami “one more thing”. Mégis mit vár egy friss szifontulaj egy ilyen show-tól? Természetesen az összes egyéb marhaságot leszarva iPhone 2.1-et, a következő fícsörökkel.

• Copy-Paste: legyen végre vágólap azon a telefonon.
• Disk Mode: sajnos az iPhone-t nem tudod pendriveként használni, pedig ott díszeleg jelenleg szabadon rajta még 2 GB hely. Tudom van PhoneView, de az félmegoldás és nem akarok egy ilyen alapfunkcióért fizetni.
• iPod kereső: legyen végre egy szerencsétlen kereső az iPod-hoz, 500 zenét tárolok jelenleg a telón és tudom, hogy van CoverFlow meg minden egyéb szépség, de akkor is, alapkellék. A Remote-ban (szintén Apple app) van.
• Notes és todo sync: a Mail-ben csodás találmány a jegyzetelés és todo kezelés, szinkronizálja végre a telefonra ezeket is.
• Stabilitás: akárki akármit mond a jelenlegi 2.0.2 fagy és a legváratlanabb helyzetekben képes magát megadni, mellesleg sokszor kihagynak az alkalmazások, mintha valami zabálná a háttérben a processzort. Tessék javítani.
• Kikapcsolható T9, magyar nyelv: idegesítő a beépített angol dictionary na, persze a magyar területi beállítás se található meg benne. (a magyar nyelvű interfész nem hiányzik, nem akarom fürkészni a telefonkönyvet és nézni az elmulasztott hívásokat a históriában)

Természetesen kíváncsi leszek a többi újdonságra, de se az iTunes 8, se az új iPod-ok nem foglalkoztatnak annyira, mint ez az update. Várom a ma estét.

Az alábbi videóban megmutatom, hogy lehet digitális hip-hop DJ-nek felcsapni egy iPhone segítségével.

Scratch with my iPhone from Zsolt Benke on Vimeo.

A Scratch nevű alkalmazás letölthető innen.