Pár hete jelentette be Steve Jobs a WWDC 2008-as keynote-on, hogy máris dolgoznak a következő generációs Mac OS X-en a Snow Leopard 10.6-os verzióján. A fejlesztőknek szánt Developer Preview verziót én is feltelepítettem magamnak egy külső USB-s vinyóra, majd szemügyre vettem egy kicsit a rendszert.
Az Apple úgy reklámozza a Snow Leopard-ot, hogy lényeges látható funkció nem lesz benne, helyette a core-ra helyezik a hangsúlyt, ez lesz az első csak Intel processzorokat támogató verzió. Érdemes megnézni a Snow Leopard előzetes oldalát az Apple honlapján. Olyan újításokat ígérnek, mint a teljes Microsoft Exchange támogatás, a Grand Central technológia, amivel a több magos processzorok által nyújtott plusz erőt próbálja a rendszer minél jobban kihasználni a mindennapi alkalmazásokhoz vagy a gépben lévő memória mennyiségének támogatása egészen 16 TB-ig.
Ez természetesen mind szép és jó, de mégis megéri-e egy teljesen új rendszert vásárolni a Leopard helyett? Azt hiszem ez még korai kérdés, de én mégis már pár napos használatnak vetettem alá a Snow Leopard-ot. Egyetlen egy külső alkalmazást telepítettem, a QuickSilver-t, ami nélkül nem vagyok hajlandó OS X-et használni. Nézzük a tapasztalatokat.
A Snow Leopard telepítése kb. 11-12 perc belső vinyóról külső USB-re Gergely útmutatása alapján. Miután kész a telepítés, annyi a dolgunk, hogy újraindítsuk a gépet, majd létrehozzuk a fiókunkat, ahogy azt az előző verzióknál már megszokhattuk. Érdekesség, hogy a bejelentkező képernyőn egy sima kék hátteret kapunk a Leopard Aurora háttere helyett.
A login után első dolgom volt, hogy végig próbálgattam az alap alkalmazásokat. A sebesség talán a legszembetűnőbb változás. A Snow Leopard sokkal, de tényleg sokkal gördülékenyebb, mint egy szűz 10.5.3. Az alkalmazások kb. feleannyi idő alatt indulnak el, sok futó program esetén sincs gondja a rendszernek, tejesen eltűnt az előző Mac OS X-ből megszokott nyalókázás, mikor megáll a rendszer pár másodpercre és nem válaszol. A stabilitás is teljesen megfelelő, egy alkalmazás sem fagyott ki a két nap alatt, ami azt hiszem egy fejlesztői verziótól nagyon jó eredmény.
Az Apple szerint látható újdonság nem lesz a rendszerben, ám mégis találhatunk pár apró, de kellemes fejlesztést a 10.5.3-hoz képest. Nézzük ezeket sorban:
Safari 4: nemrég írtam a hamarosan megjelenő négyes verzióról, ez a Safari található a Snow Leopard jelenlegi bétájában is. A különbség csupán annyi, hogy sokkal stabilabb a “hóleós” verzió, nincs felesleges üresjárat, amit már megszoktunk például flash-es weblapok böngészése közben. Az oldalak sebessége is nagyon jó, egy olyan egyszerű oldal, mint a Wikipedia vagy a Google azonnal megjelenik. A kicsit bonyolultabb JavaScript-es honlapok, mint például a Gmail, általában 4-5 másodperc alatt tettre készek.
Address Book Exchange Preview: két Address Book-ot találhatunk a Snow Leopard-ban, az egyik a megszokott régi verzió, a másik egy előzetes Microsoft Exchange támogatással. Sajnos kipróbálni nem tudtam, mivel nem tudok a közelemben működő Exchange szerverről.
Egyéb apróságok
- A Leopard egyik apró új funkciója volt, hogy egy filmet CoverFlow módban is lejátszhattunk a Finder-ben. A Snow Leopard-ban már sima ikonnézetben is működik ez a lehetőség 128-as ikonméretben.
- A “View Options” panelen végre ki tudjuk választani, hogy milyen nézetben nyíljon meg az adott mappa.
- A System Preferences-ben megújult a háttér és képernyőkímélő fül. A bal oldalon lévő forrás listát át tudjuk méretezni és az aktuális hátteret is kijelöli a rendszer.
Összesen ennyi az általam észrevett új funkciók száma. Ez inkább egy sima Leopard frissítésnek felelne meg, viszont ami a felület alatt lévő változásokat illeti, szerintem sokkal többre kell majd számítani, mint eddig. Ahogy már írtam, a sebesség tényleg lenyűgöző már a fejlesztői verzióban, azt hiszem már csak ezért megéri majd váltani az új rendszerre. Kíváncsi leszek az elkövetkező béta verziók milyen újdonságokat fognak rejteni.
A gyors teszt végére pedig álljon itt egy link a Flickr-en lévő Snow Leopard-ról készített screenshotjaimról.
Már tölthető az Apple Developer oldaláról az új Safari 4 fejlesztőknek szánt előzetes verziója Mac OS X Leopard-ra és Windows-ra. Természetesen azonnal leszedtem, leteszteltem, nézzük sorban a tapasztalatokat.
Az új Safari legjobban szembetűnő új funkciója, hogy minden weboldalból csinálhatunk saját alkalmazást, ahogy azt eddig a Fluid-dal is megtehettük. Funkcionalitásban nem közelíti meg a Todd által fejlesztett programot, viszont jó dolognak tartom az ötlet implementálását. Ezentúl bármilyen weboldalt a File menü “Save as Web Application” parancsával lementhetünk külön alkalmazástként. Az oldalak egy nagyon buta böngészőben jelennek meg, állítani semmit nem tudunk, még a weboldal töltését jelző indicator is hiányzik. Az alkalmazások ikonja a weblapról készített screenshot és egy pici Safari ikonból tevődik össze. Kicsit nehéz lesz így váltogatni közöttük, mivel nagyon hasonlóak.
Lehetőségünk van mostantól bővebben testre szabni a kezdőoldalunkat. A régi beállításokon kívül most már a Bookmark menedzsert is megjeleníthetjük vagy akár egy egész mappát kijelölhetünk a kedvencek között, így egyszerre több fület megnyitva induláskor vagy új ablak létrehozásakor.
Az Apple szokása, hogy a Safari mindig gyorsabb valamiben az előző verziónál. Most a JavaScript motort szerelték meg a WebKit fejlesztők, így az Apple szerint akár 53%-kal gyorsabb az új Safari olyan komplex webalkalmazások futtatása közben, mint a Gmail, Google Reader stb. A tényleges tapasztalatom, hogy valóban lényeges gyorsulás történt, a Gmail például majdnem kétszer olyan gyorsan töltődik be, mint eddig és érezhető a dinamikusabb AJAX kezelés is.
Végre javítva lett egy buta hiba az előző Safari verzióból, mégpedig a History menüben lévő “Restore All Windows From Last Session”, amivel a korábban bezárt ablakban lévő oldalakat tölthetjük be újra. Eddig előfordult, hogy pár lap helyén egyszerűen üres fül jelent meg, a Safari 4-el végre tökéletesen működik ez a funkció is.
Lényeges új funkciókat a webes alkalmazások mentésén kívül nem találtam, inkább a sebességre gyúrtak rá a fejlesztők, a 4.0 helyett én inkább a 3.5-ös verziószám alatt adnám ki, de tény, hogy kellemes frissítés lesz. A fejlesztői verzió mindenki által letölthető egy gyors regisztrálás után.
Update: nem közvetlenül a bejegyzéshez tartozik, de leírom, hogy hogyan lehet működésre bírni az új Safari alatt a nem működő SIMBL kiegészítőket. Én a SafariTabs nevű add-on-nal próbálkoztam sikeresen.
<key>MaxBundleVersion</key>
<string>5525</string>
A pillanatokban zajlott le a WWDC 2008, ahol bemutatták új 3G-s iPhone-t. Még az idén 70 országban lesz kapható a telefon maximalizált 200 dolláért (8GB-os modell), köztük Magyarország is. Instant get! Amint többet fogok megtudni, frissülni fog ez a poszt.
Update: érdemes megnézni ezt az oldalt, itthon a T-Mobile fogja forgalmazni:
http://www.apple.com/iphone/countries/hu/
Update2: úgy néz, ki hogy nem lehet majd beszerezni az új 3G-s iPhone-t az USA-ból, mint eddig ugyanis mostantól helyszínen kell majd aktiválni a telefont.
Amióta szinte minden fontosabb webkettes cucchoz készül iPhone-os felület, azóta mindig letudom az asztali klienst, úgy hogy csinálok egy SSB-t az adott oldalnak Fluid-dal. Viszont ez ahány oldal annyi alkalmazás, sokkal jobb lenne, ha egy programból elérnénk mindet, például a menüsorunkból egy kattintással. Nos, itt egy videó erről, nézzük hogyan:
Update: közben kikerült ez a videó Fluid Blog-ra is. Check out!
A Screenrecycler egy olyan alkalmazás, amely segítségével bármely Windows/Linux PC-t vagy Mac-et használhatunk második monitorként. A program egy egyszerű VNC alapú megoldás, a lényege, hogy a forrás Mac-en egy szervert futtatva tudja használni a másik gépet monitorként.
Miután feltelepítettük az alkalmazást, a másik gépen szükséges egy VNC kliens, amivel rá tudunk csatlakozni arra a Mac-re, amelyiken szeretnénk monitorként használni a második gépet. Ha ezt megtettük, akkor a Mac azonnal kiterjesztett képernyőként kezdi használni azt. Ha két Mac-et használunk így, akkor a teljesítmény nagyon jó. Én egy Windows-os laptoppal próbáltam ki, a kliens oldalon a TightVNC nevű alkalmazással csatlakoztam a MacBook-omra, amin futott a Screenrecycler szervere. A megjelenítés VNC-hez képest nagyon jó, hétköznapi dolgokra - böngészés, chat, email - tökéletesen lehet használni. Az alkalmazás letölthető, kipróbálható és megvehető az alábbi weboldalon.
Nem igazán voltam kibékülve a gyári menüikonjával, ezt a Dropbox fórumon is többen jelezték. Voltak próbálkozások ott is pár csereikonnal, de nem igazán jött be egyik sem, így csináltam magamnak egy egyszerű, minimalista fekete szettet. A csomag kiegészítője négy állapotjelző is, ami a Finderben megjelenő Dropbox mappa tartalmát dobja fel. Letöltés itt:
A Dropbox egy nagy hátránya, hogy a fájlokat csak a saját mappáján belül tartja szinkronban. Lehetőségünk van viszont a symlinkek segítségével külső mappát is bevonni a szinkronizálásba, erről itt egy poszt.
Ha egy symlinket húzunk be a Dropbox mappájába, akkor a másik beállított gépen egy új mappa fog megjelenni ugyanazon a néven, benne az eredeti adatokkal. Ha viszont mind a két gépen symlinket használunk, akkor a Dropbox automatikusan szinkronban tartja az eredeti mappákat, akkor is, ha azok a Dropbox mappán kívül vannak. Mégis miért jó ez nekünk? Szinte bármilyen alkalmazást szinkronizálhatunk több gépen. Az alábbi példában a Safari szinkronizálását fogom bemutatni két gépen, de a módszer működik szinte minden programnál, legyen az iCal, Address Book, Mail, Firefox vagy egyéb.
Mielőtt belekezdenék, fontos, hogy csináljunk egy mentést a szinkronizálandó mappáról, mert előfordulhat, hogy a Dropbox egyszerűen üríteni fogja azt, így elvész minden beállításunk vagy dokumentumunk.
- 1. Lépjünk ki mindkét gépen a Dropbox klienséből.
- 2. A Safari a ~/Library/Safari mappában tárolja a bookmarkokat, keresett kifejezéseket stb. Ezt fogjuk szinkronizálni a másik géppel. Csináljunk egy biztonsági mentést erről a mappáról.
- 3. Töltsük le innen ezt a scriptet, amivel egyszerűen tudunk symlinkeket létrehozni. Ha a ~/Library/Safari mappát ráhúzzuk az ikonjára, akkor máris elindul és megcsinálja nekünk a symlinket “Safari Symlink” néven a ~/Library mappán belül. Helyezzük át ezt a Dropbox saját mappájába, majd nevezzük át Safari Symlink-ről egyszerűen Safari-ra.
- 4. A másik gépen ismételjük meg ugyanezeket a műveleteket, fontos, hogy a Dropbox mappán belül lévő Safari symlink neve megegyezzen mind a két gépen.
- 5. Indítsuk el a Dropbox kliensét az első gépen. Láthatjuk máris feltölti az eredeti Safari mappában található fájlokat a netre.
- 6. Miután készen van, indítsuk el a másik gépen is a Dropbox-ot és ha mindent jól csináltunk a kliens máris letölti az előbb feltett fájlokat a ~/Library/Safari mappánkba.
- 7. Ha véletlenül üres mappát kapunk, vagy nem úgy sikerül a szinkronizáció, ahogy terveztük, akkor egyszerűen helyezzük vissza az eredeti helyére a korábbi biztonsági mentést a Safari mappáról az első gépen és működni fog.
Ezentúl, ha bármelyik Macen új bookmarkot veszünk fel, akkor az szinkronizálódni fog azokra a gépeinkre, amelyen symlinkelve van a Safari eredeti mappája a Dropboxon belül.
Mivel sok alkalmazás a ~/Library mappában tárolja az adatokat, így bármilyen mappát szinkronizálhatunk a másik gépre a fenti módszerrel. Az iCal szinkronizáláshoz a ~/Library/Calendars mappát kell a fenti módszerrel beállítani, az Address Book-hoz a ~/Library/Address Book-ot, a Firefox-hoz pedig a ~/Library/Application Support/Firefox mappát. A programok beállításait a ~/Library/Preferences mappában találhatjuk valami.plist néven. Ha ezt fűzzük össze több gépen, akkor nem csak a naptárbejegyzéseket, emaileket, bookmarkokat kapjuk vissza, hanem az adott program beállításait is.
Még egyszer leírom, hogy mielőtt létrehozzuk a Dropbox-on belül a kívánt symlinkeket, mindig lépjünk ki a gépeken a kliensekből és csináljuk egy biztonsági mentést.
Amikor anno Mac-re váltottam, fura volt. Windows-on heavy Firefox user voltam, majd OS X alatt, amikor az első tűzróka ikont bedobtam az Applications mappába, bizony csalódtam. Az akkor aktuális Firefox egy Windows-ról jött böszme vacak volt. Használtam kb. 2 napig, majd elindítottam a Safari-t és egy teljesen új felfogás tárult elém. Minimal, felesleges kacatoktól mentes szexi és kompakt böngésző. Egy baj volt vele, sok oldallal nem volt barátságban és bizony naponta 3-szor fagyott a legváratlanabb pillanatokban.
Viszont nem adtam fel, kitartottam a Safari mellett egészen a 3.0-ás verzió első bétájáig. Igazából semmi gondom nem volt a Safari-val, kivéve az inkompatibilitás (ezt a szót nehéz volt leírni :)) és a gyakori fagyásokat. Firefox-ot akartam, de a fent leírt okok miatt inkább elpártoltam tőle egy időre. Új szelek fújtak a Camino háza tájáról, Gecko motor, Cocoa felület, integráció az OS X-szel, kis gépigény és szinte teljes hackelhetőség (igen, én szeretek alkalmazásokat moddolni). Pár napos használat után beleszerettem, default böngészőm lett, be is állítottam kényem-kedvem szerint. 2-3 hónap után viszont hiányzott a Safari egyedisége, a natív font smooth - a Camino-ban egyszerűen szar volt a betűsimítás. Visszatértem hát Safari-ra, majd jöttek az első hírek a Firefox 3-ról. Natív felület, jobb integráció az OS X-szel, kisebb gépigény. Újra reménykedtem a Firefox-ban.
Egészen az első FF3 bétáig kitartottam a Safari mellett, ami alatt közben rendszert cseréltek, növekedett a stabilitása és egyre több oldal működött WebKit alatt is. A Safari, miután megjelent Windows-ra és ő lett az iPhone brózere, azt hiszem egy ismertebb böngészővé vált. Közben láthattuk a Firefox 3 fejlődését, új témát kapott OS X-en, jóval gyorsabb lett és kevesebb memóriát eszik, mint elődje. Mégis miért tartok még ki mindig a Safari mellett? Egyszerű a válasz.
Amiért az elején beleszerettem, az apró okosságok, amiket Firefox 3-ban nem találok. Az egyszerű felület, a gyönyörű betűsimítás, a gyorsaság, a bookmark bar-on lévő kedvencek elérése billentyűzetről, a címsorban lévő töltésjelző, az előző session megnyitása egy klikkel. Ezek mind-mind olyan funkciók, amiket a Firefox sajnos nem tud alapból. Igen, van hozzá rengeteg add-on, de ezeket én sose igényeltem annyira, mint a fent leírt pici funkciókat. Bár a Firefox rengeteget fejlődött, de még mindig nem eléggé ahhoz, hogy az alapértelmezett böngészőmmé váljon. Idegesítenek benne az olyan apró hibák, mint a füleken jobb oldalon lévő bezárógomb - n00b-ok kedvéért, OS X-en minden ablakon és fülön bal oldalon van a bezárás - a darabos görgetés, a lassú indulás és ami a legjobban fáj, hogy még mindig felpörög a ventilátor a gépemben, ha Firefox-szal böngészek.
Nem tudott meggyőzni, mert bár a Safari se tökéletes - sok memóriát eszik - de mégis, azok az egyszerű és célszerű funkciók, amivel az Apple felruházta ezt a böngészőt, bizony hiányoznának. Megszoktam és használom is őket. Nagyon várom a Firefox 3 végleges verzióját, de valami nagy változás kell ahhoz, hogy véglegesen elsődleges böngészőmmé váljon.
További tapasztalataim ezekkel a böngészőkkel:



