A Screenrecycler egy olyan alkalmazás, amely segítségével bármely Windows/Linux PC-t vagy Mac-et használhatunk második monitorként. A program egy egyszerű VNC alapú megoldás, a lényege, hogy a forrás Mac-en egy szervert futtatva tudja használni a másik gépet monitorként.

Miután feltelepítettük az alkalmazást, a másik gépen szükséges egy VNC kliens, amivel rá tudunk csatlakozni arra a Mac-re, amelyiken szeretnénk monitorként használni a második gépet. Ha ezt megtettük, akkor a Mac azonnal kiterjesztett képernyőként kezdi használni azt. Ha két Mac-et használunk így, akkor a teljesítmény nagyon jó. Én egy Windows-os laptoppal próbáltam ki, a kliens oldalon a TightVNC nevű alkalmazással csatlakoztam a MacBook-omra, amin futott a Screenrecycler szervere. A megjelenítés VNC-hez képest nagyon jó, hétköznapi dolgokra - böngészés, chat, email - tökéletesen lehet használni. Az alkalmazás letölthető, kipróbálható és megvehető az alábbi weboldalon.

• Bemutatóvideó
• Screenrecycler letöltése

Nem igazán voltam kibékülve a gyári menüikonjával, ezt a Dropbox fórumon is többen jelezték. Voltak próbálkozások ott is pár csereikonnal, de nem igazán jött be egyik sem, így csináltam magamnak egy egyszerű, minimalista fekete szettet. A csomag kiegészítője négy állapotjelző is, ami a Finderben megjelenő Dropbox mappa tartalmát dobja fel. Letöltés itt:

• Letöltés: Mono Dropbox menüsor ikonok
• Letöltés: Mono Dropbox mappa állapotjelzők
• Videó működés közben

A Dropbox egy nagy hátránya, hogy a fájlokat csak a saját mappáján belül tartja szinkronban. Lehetőségünk van viszont a symlinkek segítségével külső mappát is bevonni a szinkronizálásba, erről itt egy poszt.

Ha egy symlinket húzunk be a Dropbox mappájába, akkor a másik beállított gépen egy új mappa fog megjelenni ugyanazon a néven, benne az eredeti adatokkal. Ha viszont mind a két gépen symlinket használunk, akkor a Dropbox automatikusan szinkronban tartja az eredeti mappákat, akkor is, ha azok a Dropbox mappán kívül vannak. Mégis miért jó ez nekünk? Szinte bármilyen alkalmazást szinkronizálhatunk több gépen. Az alábbi példában a Safari szinkronizálását fogom bemutatni két gépen, de a módszer működik szinte minden programnál, legyen az iCal, Address Book, Mail, Firefox vagy egyéb.

Mielőtt belekezdenék, fontos, hogy csináljunk egy mentést a szinkronizálandó mappáról, mert előfordulhat, hogy a Dropbox egyszerűen üríteni fogja azt, így elvész minden beállításunk vagy dokumentumunk.

• 1. Lépjünk ki mindkét gépen a Dropbox klienséből.
• 2. A Safari a ~/Library/Safari mappában tárolja a bookmarkokat, keresett kifejezéseket stb. Ezt fogjuk szinkronizálni a másik géppel. Csináljunk egy biztonsági mentést erről a mappáról.
• 3. Töltsük le innen ezt a scriptet, amivel egyszerűen tudunk symlinkeket létrehozni. Ha a ~/Library/Safari mappát ráhúzzuk az ikonjára, akkor máris elindul és megcsinálja nekünk a symlinket “Safari Symlink” néven a ~/Library mappán belül. Helyezzük át ezt a Dropbox saját mappájába, majd nevezzük át Safari Symlink-ről egyszerűen Safari-ra.
• 4. A másik gépen ismételjük meg ugyanezeket a műveleteket, fontos, hogy a Dropbox mappán belül lévő Safari symlink neve megegyezzen mind a két gépen.
• 5. Indítsuk el a Dropbox kliensét az első gépen. Láthatjuk máris feltölti az eredeti Safari mappában található fájlokat a netre.
• 6. Miután készen van, indítsuk el a másik gépen is a Dropbox-ot és ha mindent jól csináltunk a kliens máris letölti az előbb feltett fájlokat a ~/Library/Safari mappánkba.
• 7. Ha véletlenül üres mappát kapunk, vagy nem úgy sikerül a szinkronizáció, ahogy terveztük, akkor egyszerűen helyezzük vissza az eredeti helyére a korábbi biztonsági mentést a Safari mappáról az első gépen és működni fog.

Ezentúl, ha bármelyik Macen új bookmarkot veszünk fel, akkor az szinkronizálódni fog azokra a gépeinkre, amelyen symlinkelve van a Safari eredeti mappája a Dropboxon belül.

Mivel sok alkalmazás a ~/Library mappában tárolja az adatokat, így bármilyen mappát szinkronizálhatunk a másik gépre a fenti módszerrel. Az iCal szinkronizáláshoz a ~/Library/Calendars mappát kell a fenti módszerrel beállítani, az Address Book-hoz a ~/Library/Address Book-ot, a Firefox-hoz pedig a ~/Library/Application Support/Firefox mappát. A programok beállításait a ~/Library/Preferences mappában találhatjuk valami.plist néven. Ha ezt fűzzük össze több gépen, akkor nem csak a naptárbejegyzéseket, emaileket, bookmarkokat kapjuk vissza, hanem az adott program beállításait is.

Még egyszer leírom, hogy mielőtt létrehozzuk a Dropbox-on belül a kívánt symlinkeket, mindig lépjünk ki a gépeken a kliensekből és csináljuk egy biztonsági mentést.

Amikor anno Mac-re váltottam, fura volt. Windows-on heavy Firefox user voltam, majd OS X alatt, amikor az első tűzróka ikont bedobtam az Applications mappába, bizony csalódtam. Az akkor aktuális Firefox egy Windows-ról jött böszme vacak volt. Használtam kb. 2 napig, majd elindítottam a Safari-t és egy teljesen új felfogás tárult elém. Minimal, felesleges kacatoktól mentes szexi és kompakt böngésző. Egy baj volt vele, sok oldallal nem volt barátságban és bizony naponta 3-szor fagyott a legváratlanabb pillanatokban.

Viszont nem adtam fel, kitartottam a Safari mellett egészen a 3.0-ás verzió első bétájáig. Igazából semmi gondom nem volt a Safari-val, kivéve az inkompatibilitás (ezt a szót nehéz volt leírni :)) és a gyakori fagyásokat. Firefox-ot akartam, de a fent leírt okok miatt inkább elpártoltam tőle egy időre. Új szelek fújtak a Camino háza tájáról, Gecko motor, Cocoa felület, integráció az OS X-szel, kis gépigény és szinte teljes hackelhetőség (igen, én szeretek alkalmazásokat moddolni). Pár napos használat után beleszerettem, default böngészőm lett, be is állítottam kényem-kedvem szerint. 2-3 hónap után viszont hiányzott a Safari egyedisége, a natív font smooth - a Camino-ban egyszerűen szar volt a betűsimítás. Visszatértem hát Safari-ra, majd jöttek az első hírek a Firefox 3-ról. Natív felület, jobb integráció az OS X-szel, kisebb gépigény. Újra reménykedtem a Firefox-ban.

Egészen az első FF3 bétáig kitartottam a Safari mellett, ami alatt közben rendszert cseréltek, növekedett a stabilitása és egyre több oldal működött WebKit alatt is. A Safari, miután megjelent Windows-ra és ő lett az iPhone brózere, azt hiszem egy ismertebb böngészővé vált. Közben láthattuk a Firefox 3 fejlődését, új témát kapott OS X-en, jóval gyorsabb lett és kevesebb memóriát eszik, mint elődje. Mégis miért tartok még ki mindig a Safari mellett? Egyszerű a válasz.

Amiért az elején beleszerettem, az apró okosságok, amiket Firefox 3-ban nem találok. Az egyszerű felület, a gyönyörű betűsimítás, a gyorsaság, a bookmark bar-on lévő kedvencek elérése billentyűzetről, a címsorban lévő töltésjelző, az előző session megnyitása egy klikkel. Ezek mind-mind olyan funkciók, amiket a Firefox sajnos nem tud alapból. Igen, van hozzá rengeteg add-on, de ezeket én sose igényeltem annyira, mint a fent leírt pici funkciókat. Bár a Firefox rengeteget fejlődött, de még mindig nem eléggé ahhoz, hogy az alapértelmezett böngészőmmé váljon. Idegesítenek benne az olyan apró hibák, mint a füleken jobb oldalon lévő bezárógomb - n00b-ok kedvéért, OS X-en minden ablakon és fülön bal oldalon van a bezárás - a darabos görgetés, a lassú indulás és ami a legjobban fáj, hogy még mindig felpörög a ventilátor a gépemben, ha Firefox-szal böngészek.

Nem tudott meggyőzni, mert bár a Safari se tökéletes - sok memóriát eszik - de mégis, azok az egyszerű és célszerű funkciók, amivel az Apple felruházta ezt a böngészőt, bizony hiányoznának. Megszoktam és használom is őket. Nagyon várom a Firefox 3 végleges verzióját, de valami nagy változás kell ahhoz, hogy véglegesen elsődleges böngészőmmé váljon.

További tapasztalataim ezekkel a böngészőkkel:

• Safari 3 Public Beta
• Safari End
• Miért nem Firefox Mac-en
• Pimped Camino
• Browsers on Mac
• Safari plugin-nek Leopard alatt
• Firefox 3 Nightly teszt