…hogy pár éve, mikor még nem volt chat, mobil, twitter, közösségi hálózat, akkoriban hogyan tartottad a kapcsolatot a barátaiddal? Emlékszem mekkora kuriózum volt anno, ha valakinek mobiltelefonja volt. Bárhol elérhették, szinte bármikor.
Aztán jött az internetforradalom, betört az életünkbe a chat és az email. Emlékszem milyen izgatott voltam, mikor beköttetem az első internetcsomagomat, Matáv - hát úgy hívták akkoriban - volt, csiripelt a gépben a modem, alig vártam már, hogy kitáruljon előttem az a híres információs szupersztráda, amit akkoriban annyi mindenki dicsért. Felcsatlakoztam és szinte magamnak érzetem a világot, bármit megtudhattam ami érdekel, ismeretlen emberekkel beszélgethettem. Lényegében sose láttad őket élőben, de mégis annyi mindent megtudtál róluk. Sok IRC függő ismerősöm volt, akik minden este ugyanabban a szobában, ugyanazzal a társasággal töltötték az időt, pedig sose találkoztak…
Következő volt ez a webkettőnek nevezett nagy maszlag, amiben szintén te voltál a központ, pontosabban mi voltunk a központ, megoszthattál bármit a barátaiddal. Olcsóbb lett az internet is, mindenkinek hétköznapivá vált. A régi motorosok érezték a változást, az új harcosok nem élték át a forradalmat - mikor először kerestél a Google-ön, mikor először indítottad el az ICQ-t, mikor először írtál valakinek emailt. Ők egy új generáció, nekik ez már természetes. Természetes, hogy van iWiW, Facebook, MSN és sok minden más, ahol akkor és azt csinálhatnak közösen, amit akarnak.
Megváltoztak az ismerkedési szokásaink is, ma már legalább az első 10 kérdésben benne van az, hogy “Van MSN címed?” vagy “Fent vagy iWiW-en?”. Ha nincs, akkor olyan mintha nem is létezne, természetessé vált, hogy ha valakinek nincs egy kis online játszótere, akkor az egyszerűen valahogy nem számít.
Alapvető kommunikációs csatorna lett az email, chat, valamilyen közösségi hálózat, ahol egyszerűen csak tartjuk egymással a kapcsolatot. Ma már nem kell megkérdezned valakitől, hogy milyen zenét szeret, egyszerűen csak ránézel a Last.fm profiljára, nem kell megtudnod, hogy hogy érezte magát a tegnap esti bulin, csak nézd meg a Flickr vagy Picasa albumait, ha nincsenek ott a tegnap esti partyfotók, akkor nem igazán volt nagy buli. Elvesztettük az alapvető kommunikációs formákat, de helyette felgyorsultunk, hamarabb találsz hozzád illő embereket, akikkel sok a közös téma, több emberrel összefutsz online, talán igazán hosszú távú barátokat is találsz itt.
Ez a változás jó-e vagy rossz? Nem tudom, de tény, hogy rövid idő alatt hatalmasat változtatott rajtunk az a híres TV, ami mellett van egy nagy doboz és egy fura kis egérre hasonlító dolog, amivel irányítani lehet. Örülök ennek…
2008. April 15., 01:09 Válasz Erre
Ja, emlékszem. Sokkal többet találkoztam a barátaimmal. És persze már akkor is volt telefon :))
Kicsit - na jó nem kicsit - hülyeség ez az “Ha nincs (fent valaki az iWiW-en), akkor olyan mintha nem is létezne”… Igenis létezem
2008. April 15., 01:10 Válasz Erre
“Kicsit - na jó nem kicsit - hülyeség ez az “Ha nincs (fent valaki az iWiW-en), akkor olyan mintha nem is létezne”… Igenis létezem ”
Na jó, kicsit durván fogalmaztam, de a lényegét érted.
2008. April 15., 02:06 Válasz Erre
Emlékszem, hogy úgy 1997 környékén vettem meg életem első mobiltelefonját. A munkámhoz kellett. Elég kezdetleges jószág volt, de már viszonylag “új” a többi között, mert a sok egy soros kijelzőjű teló között ez volt az Ericcson első modellje, ami már 3 soros volt
Egy sor felül az órának; majd az interaktív sor az üzeneteknek, telefonszámoknak, neveknek; és alul a dátum -sor 
Akkoriban az ismerőseim közül nekem volt elsőként mobilom. Pesten voltam egyetemista, és itt a “nagyfaluban” tök természetes volt a mobil használata. (Persze akkoriban jellemzően mindenki a kezében cipelte az utcán, hogy mutassa “lám-lám nekem van!” és azután következett a nyakba akasztós korszak.) Hétvégente, amikor hazamentem vidékre, el kellett rejtenem a mobilt, mert senkinek nem volt rajtam kívül, és vér cikinek (!!!) és bunkónak (!!!) tartották azt az embert, akinek volt mobilja. így éltem kb. 1-2 évig kétlaki életet. Pesten hétköznap mobillal, vidéken hétvégén mobil nélkül. Pár év múlva pedig már minden ismerősömnél ott figyelt a mobil, még azoknál is, akik a kezdetekben annyira ellene voltak….
2008. April 15., 08:36 Válasz Erre
Üdv. Arra emlékszem, hogy régen még így ment, hogy van mobilod (mondjuk Kubában most is ez van)? Most meg az a válasz, hogy van 2 szolgáltatós is… Régebben mennyi képeslapot kaptam, meg levelet rokonoktól, ill. karácsonykor is mennyit adtam fel, mára ez már törvényszerű az IT fejlődés miatt, a net és a mobil/gps/pda dolog. Megszoktuk, lesz ez még így sem, hogy 2008-ra a gyerekeink nosztalgiával emlékeznek, hogy akkor nem is volt nektek apu holografikus tv-tek…
2008. April 15., 12:21 Válasz Erre
Hali!
99-ben az első modemes internet, akkor jött be ugyanis a freeweb aki ingyen nyomta a netet, így csak a telszámlát kellett fizetni ami 0-6 óráig 1 forint volt. 1 mp3 letöltése 5k-val kb fél óra volt. Mobilnál meg a westel 3 másodperces hívások. 2002-től korlátozott kábeles internet 2mbit le-fel 100mbyte-ig.Most itt dübörög a korlátlan 10/1-es net és minden egy pillanatra van, most 1 film kb 10 perc és lent van.
2008. April 15., 12:54 Válasz Erre
[Ez a #990 hozzászólás idézete]
Azt a 3 másodperces stuffot jópárszor használgattam én is.
2008. April 16., 12:24 Válasz Erre
Nekem azota sokkal tobb baratom (ismerosom) van, amiota van internet. Bar annak idejen, amikor en kezdtem, akkor a “melyik irc csatornan vagy” es a “mi az icq szamod” volt a kerdes
Amig Magyarorszagon voltam, addig rendszeresen talalkoztunk eloben (sot, hetente tobbszor), tehat az internet “csak” egy forum volt, ahol a ket talalkozas kozotti idot kitoltottuk.
Kulfoldrol nezve viszont nagyon orulok, hogy van Email, MSN, Skype, GTalk, Twitter stb, stb, kulonben a barataim 99%-aval nem tudnek “talalkozni” es a telefonszamlam se lenne annyi, amennyi (hala a skype out-nak),